A készítmény két aktív komponense a kalcium és a magnézium.
Testsúlyunk kb. 2%-át szervezetünk kalciumtartalma adja. A kalcium kb. 99%-a a csontokban és a fogakban található, azok normál szerkezetének fenntartásához szükséges. Fontos szerepe van még az egészséges izomműködésben, az idegrendszer működésében, illetve egyik fontos eleme a véralvadás normál folyamatának is.
A magnézium a negyedik leggyakoribb elem az emberi testben. Legnagyobb része a csontokban (~60%) és az izomzatban (~30%) található, de megtalálható a sejtek közötti térben, illetve magukban a sejtekben is. Nélkülözhetetlen a csontok és a fogak normál szerkezetének fenntartásához, fontos szerepet játszik az idegrendszer és az izmok normális működésében. Elengedhetetlen faktora a szervezet bizonyos energiatermelő folyamatainak, részt vesz a fehérjék szintézisében, szerepet játszik a normál sejtosztódási folyamatokban, valamint a szervezet kálium-nátrium egyensúlyának fenntartásának egyik fontos faktora.
Kalcium és magnézium – A csont váza
A csontritkulás (oszteoporózis) alattomos betegség. Az esetek többségében a betegség első tünete egy súlyos törés, és ekkor már túl késő. A kialakult csontritkulást visszafordítani nem, maximum csak megállítani lehet. Világszerte a népesség mintegy 10%-a szenved csontritkulásban. Statisztikák szerint a csontritkulás eredetű combnyak, medence, csigolya törések következtében elhunytak száma, mintegy 20-szor nagyobb, mint azt az érintettek életkora indokolná.
Teljes cikk
Az ember csontvázát 206 csont alkotja. Ezek alapvető feladata, hogy a szervezet szilárd vázát adják. Védenek bizonyos szerveket, például a koponya az agyat, a gerincoszlop a gerincvelőt, a mellkas csontjai a szívet és a tüdőt. A csont összetételét tekintve kb. 65%-a szervetlen, 35%-a szerves anyag. Az alkotórészek összetétele a csontszövetben nem állandó, hanem folyamatos átépülés zajlik. A csontsejtek egy része a felépítésben, más részük a lebontásban működik közre. Ezt az egyensúlyt több tényező befolyásolja. Szerepe van benne az életkornak, a nemnek, a táplálkozásnak, a mozgásszegény vagy gazdag életmódnak.
Fiatalabb korban a csontépítés, idősebb korban a lebontás dominál. A nők csontozatában menstruáció idején fokozódik a csontlebontás. Az étrendben előforduló ásványi sók, elsősorban a kalcium felvétel, csonterősítő tényező. A mozgásszegény életmód viszont gyorsítja a csontlebontást. Ha a csontlebontás kerül túlsúlyba, akkor csökken a csont ellenálló képessége, és kisebb erőbehatásra is bekövetkezhet a csonttörés.
Bár a kialakult csontritkulás betegségben elsősorban az idősebb korosztály veszélyeztetett, a megelőzést már fiatal felnőtt korban el kell kezdeni. Ráadásul a közhiedelemmel ellentétben, nem csak a nőknek. A csontanyagcserét befolyásoló hormonális, táplálkozási, életmód és egyéb tényezők ugyanúgy érintik a férfiakat is, csak náluk az alkatilag erősebb és „dúsabb” csontállomány következtében ritkább, viszont következményeiben sokszor súlyosabb betegség. 1990-ben a világon 1,7 millió csontritkulásos csípőtáji törést regisztráltak, ebből mintegy félmillió férfiakkal történt. Ezen törések miatti elhalálozási ráta a férfiak között volt nagyobb! Rendkívül fontos tehát, a sok embert érintő betegség megelőzése egészséges életvitellel, korszerű táplálkozással és természetes alapú étrend-kiegészítőkkel.
A rendszeres, aktív testmozgás a csont barátja. A csontállomány vérellátását javítva a csontépítés irányába hat. A mozgásban tartott csontozat az izmokhoz hasonlóan, az edzéstől erősödnek. Fontos tehát a rendszeres séta, gyaloglás, úszás vagy más fizikai aktivitás. A csontnak kell a napfény is. A kalcium belekből történő felszívódását a D-vitamin szabályozza. Ezt normális esetben napozással lehet biztosítani. Kellő mennyiségű – de nem eltúlzott – napozással egész évre fel lehet tölteni a D-vitamin raktárakat. Amennyiben erre nincs mód, akkor a pótlásáról gondoskodni kell.
Komoly rizikófaktor a kalciumhiányos táplálkozás, aminek következtében tartósan lecsökken a vér kalciumtartalma. Viszont az élettani folyamatokhoz, véralvadáshoz, izom-összehúzódáshoz, idegműködéshez állandó, kb. 2,5 mmol/l kalciumszint szükséges. Ha ez nem áll rendelkezésre a szervezet elkezdi lebontani a csontokat, hogy abból fedezze kalcium igényét. Ez hosszú távon csontritkuláshoz, és - látszólagos ellentmondásként - a csonteredetű kalcium nem megfelelő formája miatt meszesedésekhez vezet. Ebben a tekintetben a nők a leginkább veszélyeztetettek. Hormonális változások következtében a csontlebontás folyamata felgyorsul, ha a táplálékkal nem jut megfelelő mennyiségű ásványi anyag, elsősorban kalcium a szervezetbe.
A szokványos táplálkozási szokások általában nem fedezik a szükséges kalcium-mennyiséget, ezért szinte mindenkinek és minden életkorban ajánlott a pótlása. Enélkül, szinte biztos az időskori csontritkulás kialakulása. A napi igény a felnőtt szervezet számára kb. 1000 mg kalcium. Ha a csontritkulás gyanúja fennáll, akkor napi 1500 mg kalciumbevitel ajánlott.
A kalcium-anyagcsere összetett, és érzékeny folyamat. Ahhoz, hogy a csontritkulás megelőzésére alkalmazott megnövelt kalciummennyiség megfelelően hasznosuljon, és ne okozzon nemkívánatos meszesedéseket, illetve eltúlzott kalciumhatásokat az anyagcsere-folyamatokban, szabályozni kell az adagolást. Legalkalmasabb erre a kalcium természetes élettani szabályzója, a magnézium. Enélkül a kalcium hajlamos ott is lerakodni, ahol nem kéne, mert a lágyrész-sejtek képesek túl sok kalciumot felvenni magnézium hiányában. Nem így a csontsejtek, amelyek viszont túl sok kalciumot veszítenek magnézium hiányában. A magnézium emellett megakadályozza azt is, hogy a növelt kalciumbevitel idegrendszeri és szívritmus-zavarokat okozzon. Nem véletlen, hogy a korszerű, szerves kötésű kalciumot tartalmazó csontritkulás-gátló készítmények, 2:1 mennyiségű szerves kötésű magnéziumot is tartalmaznak. C-vitaminnal együtt szedve még hatékonyabb.
Figyelmeztetések, ellenjavallatok, mellékhatások:
* A készítménynek javasolt adagban nincsen ismert mellékhatása.
* Állandó orvosi felügyeletet igénylő krónikus betegségekben szenvedők, a készítmény szedését minden esetben beszéljék meg kezelőorvosukkal.
* Étkezés előtt fél órával kell bevenni
