A bélflórát a bél nyálkahártyáján megtelepedett baktériumfajok képezik. Több száz ilyen baktérium faj él a vastagbeleken, szimbiózist alkotva a gazdaszervezettel, összes tömegük meghaladhatja a 1,5 kg-t. Szerepük nagyon sokrétű: egyensúlyt jelenthetnek a bélfunkciókban, elősegíthetik egyes tápanyagok felszívódását és feldolgozását, segíthetnek a megfelelő bélmozgásban, vitaminokat termelhetnek (K, B, folsav), valamint, tekintve, hogy az immunanyagok 70%-át a bél termeli, nagymértékben támogathatják az immunrendszer egészséges működését is.
A probiotikumok megfelelő működéséhez prebiotikumokra is szükség van. A prebiotikumok olyan összetett szénhidrátok, melyek a probiotikumok kizárólagos táplálékaként képesek azok növekedését serkenteni, illetve megtelepedésüket elősegíteni.
A belek és az ott élő baktériumok ideális esetben egyensúlyi állapotban vannak, amit külső hatások nagyon könnyen felboríthatnak. Ha az egyensúly felborul, az egyébként normál esetben is jelen lévő kórokozó (patogén) baktériumok és egyéb mikroorganizmusok jobban elszaporodhatnak a jótékony baktériumok rovására. Az egyensúly megbomlását leggyakrabban kiváltó ok a stressz, a helytelen táplálkozás, az antibiotikumos kezelések, valamint kiváltó okként szerepelhetnek még a különböző hasmenéses állapotok is (pl. utazások során).
A ProbioBalance egy komplex készítmény (ún, szinbiotikum). Három probiotikus törzset (Lb. acidophilus, Lb. rhamnosus és B. longum) tartalmaz 4 milliárdos csíraszámban, prebiotikummal (frukto-oligoszacharid) kiegészítve. Rágótabletta formájának és enyhe gyümölcsös ízesítésének köszönhetően alkalmazása könnyű, adagolása gyermekek számára is ideálisabb, mivel a szétrágott tablettát nehezebb félrenyelni. Alkalmazását a megemelt csíraszámnak köszönhetően különösen ajánljuk antibiotikumos kezelések után, valamint utazások alatt.
Kis probiotikum ismeret
A vastagbél működése és az emberi egészség között igen szoros a kapcsolat. Különösen nagy figyelmet igényel vastagbelünk egészsége azokban az időszakokban, mikor számunkra ismeretlen baktériumflórával rendelkező helyre utazunk (pl. nyaraláskor- „utazási hasmenés”), illetve a hűvösebb hónapokban, mikor sűrűbben fordulnak elő olyan megbetegedések, melyek kezelése rövidebb-hosszabb antibiotikumos kúrával jár.
Teljes cikk
A múlt század elején alkotott orosz–ukrán származású tudós, MECSNYIKOV hozta összefüggésbe először a balkáni pásztorok hosszú átlagéletkorát az általuk nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztott joghurttal. Ma már tudjuk, hogy ezért nem csupán a joghurt, hanem a benne található probiotikus baktériumtörzsek voltak felelősek.
Probiotikumoknak nevezik mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára. Prebiotikumoknak hívják azokat a természetes tápanyagokat, amelyek a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ennélfogva elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését. A szinbiotikumok a pro- és prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis a két előnyös tényező hatása összegeződik.
A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek többsége a Lactobacillus nemzetséghez tartozik. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan anyagcseretermékeket (metabolitokat) termel, amelyek előnyösek az ember egészségére, de tudnunk kell, hogy nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus. (A jelenlegi ipari előállítású tejtermékek két fő alvasztó törzse például nem az.) A probiotikus tejsavbaktériumok abban különböznek a közönséges tejsavbaktériumoktól, hogy egy részük túléli az emésztőrendszerünk „viszontagságait”, azaz a gyomorsav, a vékonybél epesavai és az emésztőenzimek pusztító hatását és így élve jutnak el a vastagbélbe, ahol képesek elszaporodni és megtapadni a bélfalon. Az ott zajló biokémiai folyamatok természete alapvetően meghatározó az egészségünk szempontjából. A káros metabolitokat (pl. toxinokat) termelő rothasztó mikrobák tartós túlsúlya gyakoribb bélfertőzésekhez, irritábilis bélszindrómához (IBS), és komoly betegségekhez vezethet, míg a humánbarát probiotikus csírák az ilyen egészségkárosodások ellen hatnak.
Az emberi emésztőrendszer mikroflórája:
Amíg a csecsemőkben a hasznos bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét, addig a vegyes táplálkozást folytató felnőttek vastagbelében lényegesen rosszabb a helyzet. A csecsemők 95–98%-os hasznos flóraarányával szemben a felnőtteknél „csupán” 40–45% részarány lenne kívánatos. Ehelyett a felnőtt lakosság vastagbelében a hasznos mikrobák aránya jellemzően nem haladja meg a 12%-ot, van, ahol csupán 1–2% (!!) között mozog. Nagyon sok tényező befolyásolja negatív irányban a bélflóra összetételét, így pl. a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a már említett antibiotikumos kezelés, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind a probiotikumok pusztulásához vezethetnek. A probiotikumokat leggyakrabban az antibiotikum kúrák pusztítják, ugyanis hatóanyagaik a káros betegségeket okozó baktériumok mellett a hasznos baktériumokat (probiotikumokat) is „kiiktatják”.
A lactobacillus-féleségek közül hatékonyságban a Lb. acidophilus szerepel az első helyen. Évezredeken keresztül a természetes élelmiszerforrások, a savanyú tejek alkotója volt és sohasem okozott adverz, azaz nem várt reakciót, vagyis a legbiztonságosabbnak tekinthető.
A probiotikus étrend-kiegészítők az élelmiszereknél lényegesen hatékonyabb módon juttatják a jótékony bélbaktériumokat a szervezetbe. A kapszulázott termék alkalmazása kényelmes, könnyű alkalmazni, hatalmas csíraszám van jelen egyetlen kis kapszulában, csomagolásuk miatt pedig hosszú ideig (akár 1–2 évig is) eltartható. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a földön fellelhető tápanyagok, élelmiszerek közül a probiotikumok az egyetlenek, amelyek úgy biztosítanak élettani előnyöket, hogy közben nem okoznak káros mellékhatásokat.
Forrás: Dr. Szakály S. – Probiotikumok és humánegészség, G Print Nyomda, Budapest 2004
Probiotikumok és prebiotikumok
Az utóbbi időben egyre erőteljesebb kutatás indult meg a vastagbél, annak mikroflórája és az emberi egészség összefüggéseivel kapcsolatban, melynek eredményeként számos új ismerettel lettünk gazdagabbak. A vastagbélről egészen a XX. század végéig azt gondolták, hogy csupán a víz és ionok visszaszívódásának, valamint az emésztetlen tápanyagok besűrítésének a helye.
Teljes cikk
A vastagbél működése és az emberi egészség között nagyon szoros a kapcsolat, melynek oka elsősorban a belekben zajló számos biokémiai folyamat milyensége. Ha a káros anyagokat (pl. toxinokat, metánt, ammóniát stb.) termelő rothasztó mikrobák tartósan túlsúlyban vannak, az számos betegség kialakulásához vezethet. Ezeket a káros folyamatokat sikeresen gátolhatják a jótékony, ún. probiotikus baktériumok. Probiotikumoknak azokat az élő, jótékony mikroorganizmusokat nevezzük, amelyek túlélik a gyomorsav, az epesavak, illetve az emésztőenzimek pusztító hatását, és élve jutnak el a vastagbélbe, ahol képesek megtelepedni és elszaporodni.
A probiotikumok sokrétű feladatot látnak el:
– gátolják a káros mikroorganizmusok elszaporodását,
– elősegíthetik egyes tápanyagok felszívódását,
– segítik a megfelelő bélmozgást,
– egyesek vitaminokat termelhetnek (K-, B-vitaminok, folsav),
– stb.
Mai ismereteink szerint körülbelül négy-ötszázféle mikroba él a bélben. Hogy ezek mennyiségét érzékeltessük, elég csak arra utalni, hogy a szervezetünkből távozó bélsár tömegének mintegy 40–60%-át a mikrobák teste teszi ki, illetve a felnőttek testtömegéből 1–1,5 kg-ot is jelenthetnek.
Egészségünk szempontjából alapvetően meghatározó ezeknek a mikrobáknak a fajtája, valamint a csíraszáma. Köztudott, hogy immunrendszerünk 80 százaléka a bélben található, ezért fontos ezek egyensúlya is. Ideális esetben a jótékony bélbaktériumok aránya nagyobb, melyeknek több faja is létezik, legismertebbek a Lactobacillus (Lb.), Streptococcus (Sc.) és a Bifidobacterium (B.). Tudni kell, hogy nem minden fent felsorolt törzs nevezhető bizonyítottan probiotikusnak. Probiotikus faj például a Lactobacillus (Lb.) acidophilus, Lb. rhamnosus GG, Lb. plantarum, Bifidobacterium (B.) bifidum és a Bifidobacterium (B.) longum.
Az emberi bél a születés időpontjáig steril. A megszülető baba először a szülőcsatornában találkozik baktériumokkal. Bélflórájának összetételét az első időben az anyatejes táplálással szervezetébe jutó probiotikus fajok határozzák meg. (Az anyatejes táplálás szerepe ezért is kiemelkedően fontos!) Az anyatejjel táplált csecsemők hasznos bélflórájának aránya körülbelül 95%, ám ahogy áttérünk a vegyes táplálkozásra – illetve idősebb korban, mikor már egyéb, jótékony bélflórát károsító tényezők is szerepet játszanak –, ez az arányszám megváltozik, esetenként drámaian lecsökkenhet. Bélflóránk összetétele nem állandó, folyamatosan változik. A bélben azonban előfordulnak káros baktériumok is, melyek egy része mindig károsnak tekinthető, illetve vannak ún. „kétarcúak”, melyek időnként hasznos szerepet is betölthetnek (pl. vitaminszintézis).
Riasztó szám, de egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság vastagbelében a hasznos mikrobák aránya nem haladja meg a 12 százalékot, jellemzően 1–2 százalék (!) között mozog.
Mik lehetnek a bélflórát károsító tényezők?
Az egyik legkártékonyabb (és leggyakoribb) ilyen hatás az antibiotikumos kezelés. Sajnos az orvos által felírt antibiotikum „nem válogat”. Elsődleges célját, a káros kórokozók kiirtását ugyan hatékonyan teljesíti, de megtizedeli a jótékony baktériumokat is. Tulajdonképpen minden antibiotikumos kezelés után tanácsos lenne egy probiotikum-kúrát beilleszteni, mely során a hasznos bélbaktériumokat visszatelepítjük szervezetünkbe. A baktériumokra káros hatást jelenthet még a dohányzás, a helytelen táplálkozási szokások (az erősen fűszerezett, valamint a zsíros ételek), illetve erősen károsító (és sajnos gyakori) tényező még az alkohol. Sokaknak okoz emésztőrendszeri problémákat az idegen baktériumkultúrával való találkozás, amit leggyakrabban „utazási hasmenés” néven ismerhetünk, illetve egyéb hasmenéses állapotok (gyomorrontás) is káros hatással lehetnek bélflóránkra. Végül, de nem utolsós sorban meg kell említeni a stresszt, mint minden kényes belső egyensúly leggyakoribb „felborítóját”.
Láthatjuk, mennyi dolog lehet negatív hatással bélflóránk egészséges egyensúlyára. E felismerést egy fejlesztési folyamat követte, melynek végeredménye a CaliVita ProbioBalance nevű terméke, mely mostantól az Ön számára is elérhető. Alkalmazásával támogathatjuk bélflóránk egyensúlyának fenntartását, annak egészséges működését, valamint hozzájárulunk a szervezet egészséges védekezőrendszerének megfelelő működéséhez is.
A ProbioBalance egy komplex készítmény, mely három probiotikus törzset tartalmaz (Lb. acidophilus, Lb. rhamnosus és B. longum) összesen négymilliárdos csíraszámban. Bár a ProbioBalance magasabb csíraszámban tartalmazza a hasznos bélbaktériumokat, mint sok más hasonló készítmény, ennek ellenére alkalmazása teljesen biztonságos, mivel túladagolása nem lehetséges. A felhasznált baktériumtörzsek mindegyike előfordul természetesen is az emberi emésztőrendszerben. A jótékony törzseken túl a készítmény ún. prebiotikumot (frukto-oligoszacharid) is tartalmaz. A prebiotikumok nem baktériumok, hanem összetett szénhidrátok, melyek a probiotikumok kizárólagos táplálékát jelentik. Elfogyasztás után szintén károsodás nélkül jutnak el a vastagbélbe, ahol – mivel a vastagbélbe a jórészt megemésztett táplálék jut el, tehát ott relatív „tápanyaghiány” van – a jótékony baktériumok kizárólagos táplálékát jelenthetik, ezáltal segítve elő a probiotikumok túlélését és elszaporodását. Az olyan termékeket, amelyek probiotikumok mellett prebiotikumot is tartalmaznak, szinbiotikumnak nevezzük.
A CaliVita ProbioBalance kellemes, cseresznye ízű rágótabletta formában kerül forgalomba, melynek köszönhetően felhasználása is könnyű. Ideális lehet gyermekek számára is, mivel a szétrágott tablettát nehezebb félrenyelni. Biztonságosan alkalmazható bárki számára, ellenjavallata nincs.
Alkalmazza Ön is belső egyensúlyának érdekében!
Harmóniában az élettel!
Irodalom: Probiotikumok és humánegészség, Szerk: Dr. Szakály Sándor
