A koleszterin a szervezet számára nélkülözhetetlen vegyület. Minden sejtünk alkotórésze, valamint többféle hormon (pl. nemi hormonok) kiindulási alapja is.
A bennünk található koleszterin nagy részét saját szervezetünk állítja elő, a fennmaradó részt táplálékkal visszük be.
Fontos megkülönböztetnünk a koleszterin típusait:
az LDL (low density lipoprotein) és VLDL (very low density lipoprotein) a "rossz" koleszterinek, általában ezek rakódnak le az erek falára.
A HDL (high density lipoprotein) koleszterin, a "hasznos", amely visszajuttatja a koleszterint a májba, ahol feldolgozásra kerül és kiválasztódik a szervezetből. Az LDL-koleszterin fokozza, a HDL gátolja a zsírok lerakódását az érfalban. Egészségünk szempontjából nem elég tehát az összkoleszterinszint figyelése, a jó és rossz koleszterinszint aránya a fontosabb iránymutató.
Koleszterinszintünket nagymértékben meghatározzák az öröklött tényezők, de jelentősen hozzájárulnak egyéb tényezők, melyeken magunk is tudunk változtatni. Ezek például az egészségtelen táplálkozás (túl sok telített zsír, rostszegény táplálkozás, stb.), a mozgásszegény életmód, túlsúly, dohányzás, alkoholfogyasztás, valamint a stressz.
A Cholestone kifejezetten az egészséges koleszterinszintet támogató étrend-kiegészítő. Hatóanyagai a lenmagolaj, mely az omega-3 zsírsavak egyik leggazdagabb forrása a természetben. Kedvezően befolyásolja a vér koleszterin- és vérzsírszintjét. Az almapektin vízoldékony rost, hozzájárul a normál koleszterinszint fenntartásához, emellett javítja a vastagbélműködést, telítettségérzetet kelt. A fokhagyma szintén előnyösen befolyásolja a vérzsírszintet. A lecitin jelentős szerepet játszik a zsíranyagcserében. A C- és E-vitamin szerepet játszanak a többszörösen telítetlen zsírsavak szabad gyökökkel szembeni védelmében. A króm előnyösen befolyásolja a szénhidrát-, a fehérje- és zsíranyagcserét.
A koleszterinről általában
A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetű élelmiszerben megtalálható. A köztudatban a koleszterin általában valami „rosszként” tudatosul, pedig a koleszterin nélkülözhetetlen bizonyos életműködésekhez. Az emberi szervezet számára a hormonok és a sejtmembrán előállításához nélkülözhetetlen, de a máj epesavtermeléséhez is jelentős mennyiség szükséges.
Teljes cikk
Sok embernek mégis szigorúan kell ügyelnie a táplálékkal felvett koleszterin mennyiségére, hiszen a máj maga is eleget termel ahhoz, hogy az fedezze a test szükségleteit. A koleszterin vízben rosszul oldódik, ezért a vérben csak nehezen továbbítható. A vérben a koleszterinszemcsék továbbjutását egy fehérjeburok segíti elő, amit lipoproteinnek neveznek. A különböző lipoproteineket a sűrűségük alapján osztályozzák: különösen fontos az alacsony denzitású (low density lipoprotein: LDL) és a nagy denzitású (high density lipoprotein: HDL) koleszterin. A vérben az LDL tartalmazza a koleszterin nagy részét, és szállítja azt a májtól a test különböző szerveihez, ahol felhasználódik. Ha a véráramban túl sok az LDL, könnyen létrejöhet ateroscleroticus lerakódás az érfalakon, mivel a vérben keringő felesleges LDL-szemcséket felveszik a falósejtek, majd ezek beépülnek az erek falába. Így idővel kis párnácskák képződnek, melyek az ereket beszűkítik, és akadályozzák a szövetek vérellátását. A sok koleszterin legtöbbször sok veszélyes LDL-koleszterint is jelent.
Van azonban „jó” koleszterin is. A HDL kisméretű, koleszterintartalmú szemcséket jelent, amik – ellentétben az LDL-lel – hasznosak. Különleges tulajdonságuk, hogy az érfalban már lerakódott koleszterint is képesek felvenni és a májhoz szállítani. A máj ezt ezután kiválasztja, így a vér koleszterinszintje csökken, és a szervezet megszabadul annak káros hatásától, az érelmeszesedés kockázata csökken. Nemzetközi klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az alacsonyabb HDL-koleszterinszinttel rendelkező betegek esetében magasabb a szív- és érrendszeri szövődmények száma, így a szívinfarktus előfordulásának gyakorisága is, tehát a HDL védi az ereket az ateroscleroticus károsodástól. Ezért nem elég csupán az össz-koleszterinszintet, vagy az LDL-koleszterinszintet befolyásolni, hanem a megelőzés szempontjából elengedhetetlen a HDL-koleszterinszint növelése is.
Ebben a korszerű táplálkozás mellett a táplálékkiegészítők fogyasztása segít a mindennapok során. Az A-, C-, E-vitaminokat és más antioxidánsokat tartalmazó gyümölcsök különösen hasznosak. Célszerű magas ORAC-indexű és magas rosttartalmú gyümölcsöket fogyasztani, mint például a mangosztán. Ez Európában főként minőségi dzsúszok alkotójaként található meg. Rendkívül fontos a telítetlen zsírsavak (omega 3 zsírsavak) rendszeres fogyasztása is. A gyógynövények közül a fokhagyma rendkívül hasznos, hiszen nemcsak a jó és rossz koleszterin arányát befolyásolja, hanem emellett tisztítja az érfalakat a már lerakódott meszes plakkoktól. A legkorszerűbb „multi” koleszterinszint-csökkentők egy készítményen belül tartalmazzák az antioxidánsokat, a növényi rostokat, a telítetlen zsírsavakat és a fokhagymát is.
Van még egy fontos zsírfajta a vérben, ami szintén szerepet játszhat az aterosclerosis kialakulásában: a triglicerid. A táplálékkal felvett zsírok legfőbb alkotórészei a trigliceridek, a test zsírszövetei is jórészt ezekből állnak. Tartalékzsírként elraktározva a test legfontosabb energiaforrását jelentik. A trigliceridek egy része a táplálékkal felvett zsírokból származik, de az emberi szervezet más élelmiszerekből (pl. cukrok, illetve szénhidrátok) is tud zsírt előállítani. A zsírdús étkezés és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás eredményeként is megemelkedhet a vérben a trigliceridszint. A trigliceridérték csökkentésében a diéta mellett az útifűmaghéj-tartalmú étrend-kiegészítők nyújtanak segítséget az érelmeszesedés és a szívinfarktus megelőzésében.
Egészséges élvezet nyáron is
A nyári szabadság a teljes kikapcsolódás, a tökéletes pihenés ideje. Mindannyian azt szeretnénk, hogy egyben az egészség időszaka is legyen. Azonban ez nem mindig van így, hiszen étkezési szokásainkon nyáron sem változtatunk radikálisan.
Teljes cikk
Igaz ugyan, hogy több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, ugyanakkor az is természetes, hogy a strandon heverve vagy kártyaparti közben nassolgatunk. Egy kis sült szalonna vagy bográcsgulyás pedig igazán jól esik a nap megkoronázásaként.
Eközben, ha lehet, még kevesebbet mozgunk, mint a dolgos hétköznapokon, amikor szintén egészségtelenül táplálkozunk. Aztán ha bármilyen okból laborvizsgálatra küld az orvosunk, megdöbbenünk, amikor kiderül: bizony magas a koleszterinszintünk. Pedig ez csak az első jelzés, amit előbb-utóbb általában követnek a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás kialakulása.
A koleszterin zsírféle, melyet szervezetünk képes előállítani, és amelyre bizonyos mértékben szüksége van. Fokozott koleszterintermelésnél vagy túl sok állati zsiradék fogyasztásakor azonban a vér koleszterinszintje megemelkedhet, és a fehérjeburokban utazó koleszterinrészecskék, a lipoproteinek, azokból is a nagyobb méretűek (LDL – low density lipoprotein) lerakódhatnak az ér falára. Évek múltán a lerakódástól az erek keresztmetszete olyan lesz, mint az elöregedett, eltömődött vízvezeték, és a folyamat trombózishoz, infarktushoz vezethet.
Az egészséget fenyegető kockázat jelentős, de szerencsére hatásosan csökkenthető. A koleszterinszint 10%-os csökkenésével 20–50%-kal csökken az infarktus kialakulásának veszélye. Ha sikerül 25–30 %-kal, vagyis drasztikusan leszorítani a koleszterinszintet, akkor még vissza is fordítható az érelmeszesedés folyamata. A jótékony folyamatban elsődleges szerepet játszik a növényi eredetű telítetlen zsírok és kiegészítőként a halfélék fogyasztása. Feltételezések szerint az eszkimók éppen a hallal fogyasztott telítetlen zsírsavaknak köszönhetik, hogy elkerüli őket az infarktus. Érdemes tehát kicsit változtatni az étrenden, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy le kell mondanunk legkedvesebb ételeinkről, de a mértékletesség erősen ajánlott. Nem árt kipróbálni új ízeket, új ételeket, melyekben nagyobb szerephez jutnak a zöldségek és a gyümölcsök. A kényelmes életvitelünket „megbolygató” rendszeres testmozgás szintén jótékony hatást fejt ki a felesleges energiaforrás elégetésével.
Koleszterinszintünket csökkenthetjük az alábbi természetes összetevőkkel:
A lenolaj egyedülálló abban a tekintetben, hogy két esszenciális (létfontosságú) zsírsavat is tartalmaz, a linolsavat és az a-linolénsavat. Csökkenti a kártékony zsírsavak szintjét a vérben. Jótékony hatással van a szív- és érrendszeri betegségekre, a gyulladásokra, az allergiára, a rákra. Kutatások szerint több mint hatvan betegségtípus megelőzésében szerepet játszhat fogyasztása.
A fokhagymáról egy kísérlet során megállapították, hogy 7,2 g kivonat 6 hónapig történő szedése a teljes koleszterinszintet átlagosan 6%-kal csökkenti. A tanulmány, mely az American Journal of Clinical Nutrition decemberi számában jelent meg, kimutatta azt is, hogy a fokhagyma szedése csökkentette az LDL, azaz a „rossz koleszterinszintet” 4,6%-kal‚ s a vérnyomás felső szintjét 5,5%-kal.
A króm és a lecitin szintén a zsíranyagcserét segíti, míg a C- és E-vitamin fontos antioxidánsok, kémiai szűrőként működnek, semlegesítik a sejteket károsító anyagokat. Az almapektin pedig olyan növényi rost, amely kiegészíti a rostszegény táplálkozásunkat.
Érseprű jól seper (Rugalmas érfal, hosszabb élet)
Egy ötvenéves Nyugat-európai nő 45%-os valószínűséggel élete hátralévő részében koszorúér betegséget kap, és 30% a valószínűsége, hogy ez okozza majd a halálát is. Összehasonlításként "csak" 10%-os az esélye, hogy emlőrákja lesz, és csak 3%, hogy ebben is hal meg. A volt szocialista országokban ennél rosszabb a halálozási arány.
Teljes cikk
Miért van ez így? A táplálkozási szokások, az egészségügy eltérő színvonala, a megelőzés-, szűrés rendszerének hiányosságai, az egészségtudat lassú fejlődése miatt. A koszorúér megbetegedéseknél azonban a közvetlen okok között első helyen a vérzsírokat kell megemlíteni. Közülük is az érelmeszesedésért és az ebből adódó keringési rendellenességekért leginkább felelőssé tehető LDL-koleszterint (low density lipoprotein).
A koleszterinnek elég "rossz a sajtója", rossz a híre, valójában a szervezetnek bizonyos mennyiségben szüksége van rá. A szervezetben található koleszterin, egy zsírféle, aminek 80%-át a máj állítja elő, és csupán 20% származik közvetlenül ételekből. A koleszterint használják például a sejtek a sejtfal építéséhez, alkotóeleme a szex hormonoknak, és részt vesz az emésztési folyamatban.
A koleszterin a májból a véráramon, vagy szöveteken keresztül oszlik el a szervezetben egy speciális protein segítségével. A sejtek felveszik belőle a szükséges mennyiséget, a maradék tovább kering a vérben, amíg egy másik lipoprotein fel nem szedi, és vissza nem viszi a májba. Fokozott koleszterintermelésnél vagy túl sok állati zsiradék fogyasztásakor, a vér koleszterinszintje megemelkedik, és a fehérjeburokban utazó LDL koleszterinszemcsék lerakódnak az ér falára.
Évek múltán a lerakódástól az erek keresztmetszete drámaian csökken, az érfal elveszíti rugalmasságát, és egy idő után nem tud alkalmazkodni a változó igénybevételhez, a hirtelen fizikai terheléshez, a stresszhez, izgalmi állapothoz. Az erek, olyanná válnak, mint az elöregedett, eltömődött vízvezeték, a véráramlást fenntartó szív munkája egyre nehezebb. A folyamat trombózishoz, infarktushoz vezet.
A koleszterin két legfontosabb fajtája a LDL-koleszterin és a HDL-koleszterin. Előbbit mondják gyakran rossznak, utóbbit pedig jónak. Ennek oka az, hogy a HDL viszi vissza a májba a fel nem használt koleszterint, ahol a máj újra LDL-t készít a sejtek számára. Amíg van elég HDL az összegyűjtéshez, és amíg nincs túl sok "felesleges" összegyűjtendő koleszterin, addig a rendszer egyensúlyban van. Amíg a teljes koleszterin szint LDL+HDL nem haladja meg a 200-at, nincs nagy veszélye a szívinfarktus kialakulásának. Persze az is fontos, hogy a 200 értéken belül mi az eloszlás. Ha a HDL szintje 35 alá esik a rizikó megint csak magas. Ha az arány 80 HDL és 120 LDL, az jó. A normál HDL szint férfiaknál 45-50, nőknél 55-60.
A magas értékekért a táplálékkal bevitt állati zsírok, az alkohol, a cukor, sőt a stressz is felelősek. Szervi probléma, cukorbetegség, pajzsmirigy elégtelenség miatti felhalmozódás is lehetséges. Ilyenkor a betegség gyógyításával, a jó koleszterin értékek visszaállíthatóak.
A húsfélékben sok a telítetlen zsírsav, ezzel szemben a növényi táplálékokból származó zsírok telítetlen, vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Olaszországban például Magyarországhoz hasonlóan az étrend 40%-a zsír, csakhogy ebből nagyobb rész jut olyan, kifejezetten egészséges zsírfélékre, mint az olívaolaj. Az eszkimóknál szinte ismeretlen a szívinfarktus, ugyanis a fő táplálékukat jelentő tengeri állatok zsírja szintén telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A táplálkozási anomáliák egyensúlyba hozhatók, zömében növényi eredetű telítetlen zsírsavak fogyasztásával.
Valószínűleg, most az olvasó feláll, odaballag a hűtőhöz, hogy nagyívben kidobja a lefagyasztott karajszeleteket, azzal a szent fogadalommal, hogy mostantól csak füveket eszik. Erre semmi szükség, ugyanis ma már léteznek koncentrált tartalmú, a fenti egészségkockázat megelőzésére fejlesztett táplálék-kiegészítő készítmények, melyek képesek a vér koleszterinszintjét csökkenteni. Márpedig a koleszterinszint 10%-os csökkentésével 20-50%-kal is csökken az infarktus kialakulásának veszélye. Ha ennél is jobban, 25-30%-kal alacsonyabb lesz a szint, akkor arra is van remény, hogy a már megkezdődött érelmeszesedési folyamat megfordul.
A koleszterinszinttel összefüggő érelmeszesedés, és keringési problémák kezelésében van néhány kivételes adottságú, rendkívüli növényi hatóanyag.
A lenmagolaj például az omega-3 zsírsavak leggazdagabb, természetben előforduló forrása. Elsősorban attól különleges, hogy tartalmazza mindkét szükséges omega-3 zsírsavat. Csökkenti a "rossz koleszterinszintet" a vérben. Jótékony hatása van nemcsak a szív és érrendszeri betegségekre, de a gyulladásokra, allergiára is. Egyes vélemények szerint a lenolaj hatvannál is több betegség megelőzésében játszhat szerepet.
A fokhagymáról egy kísérlet során megállapították, hogy 7,2 g kivonat, 6 hónapig történő szedése a teljes koleszterinszintet átlag 6%-kal csökkenti. A tanulmány, mely az American Journal of Clinical Nutrition egyik számában jelent meg, kimutatta azt is, hogy a fokhagyma szedése csökkentette az LDL vagy "rossz koleszterin" szintet 4,6%-kal‚ s a vérnyomás felső szintjét 5.5%-kal.
A lecitin serkenti a koleszterin ürítését a vérből, így jelentős a szerepe a zsíranyagcserében.
A króm a vérzsír-szint szabályozásában vesz részt. Könnyíti a zsírok szállítását és enzimaktivitása által azok égetését. Csökkenti az összkoleszterin-szintet, ugyanakkor növeli a HDL- szintet.
C-, és E-vitamin fontos antioxidánsok, kémiai tisztítószerként működnek. Semlegesítik a sejteket károsító anyagokat.
Az almapektin befolyásolja a zsíranyagcserét. Kitűnő zsírfelszívó, mivel képes a vérzsír-szint csökkentésére azáltal, hogy nagyban megnöveli a székletürítést, és mérsékli a májban való termelődést is. A pektinek más rostokkal együtt javítják a vastagbélműködést és központi jelentőségű a vastagbélben lévő baktériumflóra fenntartásában. Minél magasabb az oldódó rost bevitele, annál nagyobb a vérkoleszterin-szintjének a csökkenése. Amikor vízzel veszik be étkezés előtt, a vízben oldódó rost megköti a vizet a gyomorban, és zselatinszerű masszát képez, amely telítettségi érzést okoz, illetve csökkenti a szervezet által felszívott kalóriát is.
Azok számára, akiknek a vérvizsgálat során az orvos nagy koleszterin kristályokat talál a vércseppjeiben, létfontosságúak ezek az anyagok. Több legyet ütnek egy csapásra, ha olyan táplálék-kiegészítőt fogyasztanak, amelyben a hatóanyagok egyszerre, koncentrált és tiszta formában találhatók.
