Joint Protex Forte

Étrendi vonatkozások
Az étrendi terápia elsősorban a normál testsúly elérésére irányul, minthogy a túlsúly a betegség által érintett ízületek fokozott terhelését jelenti. Egészséges alapétrend javasolt, amely gazdag komplex szénhidrátokban és rostokban.
Nadragulyafélék (éjjel, holdhatás alatt beérő növényi táplálék)
Norman Childers gyógynövénytermesztő egy olyan diétát terjesztett el az oszteoatrhrosis kezelésére, melyben teljesen kiiktatták a Solanaceae fajokat (nadragulyafélék). Akkor vezette be ezt a módszert, amikor kiderült, hogy ezzel az egyszerű diétás megszorítással kikúrálta saját betegségét. Childers elmélete szerint az arra genetikailag fogékony embereknél (például a 0- és B-vércsoportú egyéneknél) azért alakulhat ki ízületi gyulladás és más panaszok is, mert hosszú időn keresztül sok olyan alkaloidát fogyasztanak, amilyenek a paradicsomban, a burgonyában, a padlizsánban, a borsban és a dohányban találhatók. Ártalmassága alapján sajnos ebbe a csoportba sorolható a paprika is. Valószínűsíthető, hogy ezek az alkaloidák gátolják a normál kollagén helyreállítását, és hozzájárulnak az ízületek gyulladásos elváltozásaihoz. Bár hatása még nem bizonyított, ez a diéta már sokakon segített, biztosan megéri kipróbálni. Számos olyan osteoarthrosisos beteget láttam magam is, akik jól reagáltak erre az étrendi megszorításra.

Antioxidáns tápanyagok
Egy nagyszabású vizsgálat (a Framingham osteoarthritis vizsgálat) eredményei szerint nagy adagban fogyasztott antioxidánsokkal, elsősorban C-vitaminnal és polifenolokkal, valamint bioflavonoidokkal csökkenthető a porckopás kockázata, és megállítható a betegség rosszabbodása. Azt találták, hogy háromszor kisebb az osteoarthritis kockázata azoknál, akik a szokásosnál több C-vitamint fogyasztanak. C-vitamin-hiányában (az RDA által ajánlott 60 mg napi bevitel sajnos ma már elégtelen!) csökken a kollagénszintézis, mert a hidroxiprolin szintézise károsodik, és ez instabil kollagénspirál képződéséhez vezet. A lizin aminosavban szegény étrend is hasonlóan rossz hatással van a kötőszövet állapotára.
A kutatási eredmények rávilágítottak arra is, hogy mennyire fontos a növényi alapú antioxidáns kiegészítők fogyasztása, melyek védelmet nyújtanak a degeneratív betegségek, köztük az osteoarthritis ellen is.
Egy nagyszabású vizsgálat (a Framingham osteoarthritis vizsgálat) eredményei szerint nagy adagban fogyasztott antioxidánsokkal, elsősorban C-vitaminnal és polifenolokkal, valamint bioflavonoidokkal csökkenthető a porckopás kockázata, és megállítható a betegség rosszabbodása. Azt találták, hogy háromszor kisebb az osteoarthritis kockázata azoknál, akik a szokásosnál több C-vitamint fogyasztanak. C-vitamin-hiányában (az RDA által ajánlott 60 mg napi bevitel sajnos ma már elégtelen!) csökken a kollagénszintézis, mert a hidroxiprolin szintézise károsodik, és ez instabil kollagénspirál képződéséhez vezet. A aminosavban szegény étrend is hasonlóan rossz hatással van a kötőszövet állapotára.A kutatási eredmények rávilágítottak arra is, hogy mennyire fontos a növényi alapú antioxidáns kiegészítők fogyasztása, melyek védelmet nyújtanak a degeneratív betegségek, köztük az osteoarthritis ellen is.

VÍZ

A megfelelő vízfogyasztás nagyon lényeges. Fő méregtelenítő szervünk a tüdő, a máj és a bőr mellett a vese, ami csak akkor tudja a felesleges és káros anyagokat kiválasztani, ha elegendő folyadékot viszünk be, amiben ezek az anyagok oldódhatnak. A legideálisabb folyadék a tiszta, élő víz. A kóla, a közkedvelt szénsavas, színes üdítők és dobozos italok rengeteg olyan anyagot tartalmaznak, amelyek ugyan finomak, de a vese és általában a szervezet szempontjából haszontalannak vagy mérgezőnek, tehát kiüríthetetlennek számítanak. A csapvizet fertőtlenítési célból klórozzák (hipózzák), és ez nagymértékben rontja a minőségét. Szervezetünk tisztítására akkor a legjobb a víz, ha minél kevesebb oldott ásványi anyagot, hidrokarbonátot, kloridot stb. tartalmaz, mert annál több lerakódott anyagot képes feloldani és magával vinni. Ezen kitételnek elsősorban a ma már előállítható lúgos kémhatású (pH 9,0), ennek hiányában pedig a desztillált víz felel meg a legjobban.

A ki nem ürített méreganyagok lerakódnak a szervezetben, és később betegségekhez, pattanásos arcbőrhöz, ízületi elváltozásokhoz és rákhoz vezethetnek. Az orvostudomány ezeket az anyagokat úgy nevezi, hogy epekő, vesekő, érelmeszesedés, ízületi lerakódás stb. Egyesek szerint szükségünk van a vízben oldott különböző ásványokra. Rájuk valóban szükségünk van, csakhogy ezek megtalálhatók a növényekben – méghozzá szerves kötésben – a szervezetünk számára felvehető formában. Aki sok nyers zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, annak szabad kevesebbet innia. A legjobb ital a vegyszermentes termesztésből származó zöldségek és gyümölcsök leve, a desztillált vízzel készült gyógyteák, jobb híján a tiszta forrásvíz és ásványvíz, böjtök idején a lúgos kémhatású és a desztillált víz. A napi optimális folyadékbevitel felnőtt ember esetében legalább 2 liter.
A biofizika nyújtotta segítség
Prevenció és adjuváns kezelés

* Az izmok és az ízületi membránok folyamatos rezonanciás kezelésével elkerülhetők azok a rossz tápanyagellátásból adódó tünetek, amelyek a geriátriai ellátásban részesülőknél a legtöbb gondozást igénylik.
* Az ízületi bántalmak és a reumás izomfájdalmak kialakulásának megelőzésében fontos szerepet játszanak – a megfelelő étkezés mellett – az emésztő- és hormonrendszer működését támogató BRT-s kezelések is.
* A sportolók folyamatos BRT-s kezelése segít a regenerációban, a mikro- és makrosérülések gyógyulásában, valamint a szervezet terhelhetőségének mind időben, mind intenzitásban történő kitolásában (a nyújtógyakorlatokkal együtt).

A JointProteX mellett a következő CaliVita termékek biztosítják még a kötőszövet ápolásához, annak rendszeres megújulásához és helyreállításához szükséges hatóanyagokat: az omega-3 zsírsavakat tartalmazó koncentrátum, minden C-vitamin és bioflavonoidokat tartalmazó készítmény és az aminosavakat, főként lizint, prolint és treonint tartalmazó termékek. A Green Care (lucerna), a Yucca, a White Willow (szalicin tartalom!), a macskakarom és cink tartalmú ImmunAid és VirAgo – az utóbbi tartalmaz még más fontos hatóanyagokat is – teljes mértékben támogatja, megerősíti és kiegészíti a JointProteX jótékony hatását.

A szervezet méregtelenítésének elengedhetetlen előfeltétele a tápcsatorna egészséges működése és tisztítása. Ehhez nyújtanak hathatós segítséget az emésztőenzimek, illetve a ParaProteX, valamint az OxyMax.
Prof. Szedlák-Vadócz Valéria M.D. PhD

Az ízületi bántalmaknak leggyakoribb formája az osteoarthrosis, amit degeneratív ízületi betegségnek is neveznek, mivel az ízület elváltozása és a porc károsodása jellemzi. Ezeket a bántalmakat a köznyelv általában reumának hívja. Az életkor előrehaladtával rohamosan növekszik az osteoarthrosis előfordulásának esélye, különösen 50 év felett. Negyvenöt éves kor alatt gyakoribb a férfiaknál, a fölött pedig kicsit gyakoribb a nőknél. Az elváltozás leggyakrabban a kezeket, a súly és a használat miatt nagyobb igénybevételnek kitett térdeket, csípőt és a gerincet érinti.

Az elsődleges osteoarthrosis egyszerűen az elhasználódásból követezik, és ötven-hatvanéves korban jelentkezik, minden megelőző kórfolyamat nélkül. A több évtizedes használat és helytelen életvitel összeadódó hatásaként elváltozások jönnek létre a kollagénben, a porcot segítő struktúrában. A porc károsodásakor olyan enzim szabadul fel, amely rombolja a porc összetevőit. Az életkorral csökken az egészséges porcszerkezet helyreállításának és felépülésének képessége. A főbb okok, a kollagén szövet helyreállító mechanizmusában történő változások, módosult biokémiai folyamatok, törések és mechanikus károsodások, genetikai hajlam, hormonális és nemi tényezők, ízületi instabilitás, gyulladás, gyulladásos ízületi betegség.

A mozgás összetett testi funkció. Csontok, izmok, ízületi tokok, szalagok, inak, ízületek, nyálkatömlők, a hozzájuk tartozó kötőszövet, perifériás erek, és idegek összehangolt munkáját feltételezi. A funkcionális egység fő alkotóeleme a kötőszövet, mely a sejtek közötti alapállományból áll. Ennek alkotó elemei a kollagén, a proteoglükánok (PG) és glükoproteinek (GAG). Ezen anyagok leépülése okozza a porc és a csont leépülését. A kollagén újjáépülése mind kiterjedésében, mind irányában korlátozott, ezért a károsodás viszonylag hamar visszafordíthatatlanná válik, és fájdalom lép fel, kialakul a mozgáskorlátozottság, az ízületek lazulnak és deformálódnak.

Az osteoarthrosis első tünete gyakran a reggeli ízületi merevség. Ahogy a betegség előrehalad, az érintett ízület mozgatása fájdalmassá válik, ami a folyamatos mozgatásra rosszabbodik, pihentetésre pedig enyhül. Általában nincsenek gyulladásra utaló jelek. A speciális tünetek az érintett ízület típusa szerint változnak. A kezek betegsége fájdalommal, és a mozgás korlátozottságával járnak. A térd érintettsége fájdalommal, duzzanattal és instabilitással jár. A csípőízület betegsége helyi fájdalmat és sántítást okoz. A gerincoszlop betegségekor nyomódhatnak az idegek és az erek, ami fájdalmat és vérellátási zavarokat okoz. Az osteoarthrosis legérdekesebb klinikai tulajdonsága, hogy gyakran nincs összefüggés a betegség súlyossága, a röntgennel kimutatott degeneratív elváltozások, és a fájdalom mértéke mögött. Egyes esetekben az ízület épnek tűnik, az ízületi rés csak kissé vagy egyáltalán nem szűkült, mégis gyötrő a fájdalom. Más esetekben hatalmas mértékű elváltozás ellenére nincs, vagy alig van fájdalom. Valójában a röntgenkép alapján legsúlyosabbnak ítélt esetek 40%-a fájdalommentes.

A természetgyógyászat a kötőszöveti és mozgásszervi elváltozásokat is összetett okokkal magyarázza. Ezek között kiemelten a helytelen táplálkozást, a mozgásszegény életmódot, a folyamatos, krónikus lelki- testi stresszel teli életvitelt és a szeretethiányos, pesszimista, szorongó, depressziós kedélyállapotot jelöli meg rizikófaktorként.

A táplálkozási anomáliák, a túl sok hús, édesség, fehér liszt, konyhasó fogyasztása a tápcsatorna áldatlan állapotához, helyi és általános elsavasodáshoz vezet. A kötőszövet a ki nem ürített, károsító anyagok óriási tárháza. Egy ideig sikerrel kompenzálja az anyagcsere és homeosztázis zavarait, de egy idő után maga is megbetegszik. Ekkor, úgymond váratlanul, látszólag előzmények nélkül jelentkeznek a mozgásszervi zavarok és rendellenességek.

Egy nagyszabású vizsgálat eredményei szerint nagy adagban fogyasztott antioxidánsokkal elsősorban C-vitaminnal és polifenolokkal, valamint bioflavonoidokkal csökkenthető a porckopás kockázata és megállítható a betegség rosszabbodása. Háromszor kisebb az osteoarthrosis kockázata azoknál, akik a szokásosnál több C-vitamint fogyasztanak.

Ennél is jobb eredmények érhetők el a mozgásszervi problémák kezelésében bizonyos természetes hatóanyagok komplex összetételével. Ezek a glükozamin, kondroitin szulfát, metil- szulfonil-metánt (MSN), hialuronsav komplex, cetil-miristoleát, az indiai tömjénfa kivonata, réti legyezőfű, kurkuma kivonat, cink és a mangán.

A glükozamin glükózból és aminból áll. Elősegíti a kén porcba való beépülését is. Egy bizonyos életkort elérve a test elveszti glükózamin termelésének képességét. Ennek következményeként a porc elveszíti rugalmasságát, és ezzel lökéscsillapító képességét is. Ez a legfontosabb ok az osteoarthrosis kialakulásában. Amennyiben sikerül visszapótolni ezt az anyagot, lehetővé válik a porc megújulása és megszűnik a fájdalom.

A kondroitin-szulfát a cápaporc, a tengeri uborka és a szarvasmarha porckivonatokhoz hasonló, részben hidrolizált anyagok keveréke. Alapvető építőanyaga a porcoknak, javítja a mechanikus és elasztikus tulajdonságaikat.

A hialuronsav a kötőszövet alapállományának mennyiségileg legjelentősebb alkotóeleme. Nincs fehérjékhez kötve, hatalmas mennyiségű víz lekötésére képes. Befolyásolja az alapállomány valamennyi funkcióját. Domináns helyet foglal el a puha, zselé-típusú szövetekben, mint az ízületi folyadék, és az üvegtest a szemben, és szintúgy a porcokban. Az ízületekben a porcfelületek kenését biztosítja.

A metil-szulfonil-metán (MSN) egy kéntartalmú szerves vegyület, mely ként ad át a kötőszövet fehérjéinek. Hiányában egyes aminosavak nem tudnak beépülni az összetett kötőszöveti protein molekulákba, és a keletkezett kötőszöveti állomány szerkezete instabil.

A Cetyl myristoleát zsírsav, ami bizonyos olajos magvakban van jelen. Véd a porcszövet kopása ellen, és részt vesz annak újraépülésében is. Fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, vizelethajtó hatása miatt reumatikus panaszok, ízületi gyulladás kezelésére is alkalmas.

Az Indiai tömjénfa erőteljes gyulladásgátló, nyákoldó és antiszeptikus tulajdonságú.

A Kurkuma gyulladásgátló hatású, köszvény és reuma esetén is hatékony a kivonata. Erős antioxidáns. A C-, és az E-vitaminokhoz hasonlóan véd a sejtkárosodást okozó szabadgyökök ellen.

A réti legyezőfű egyike azoknak a gyógynövényeknek, amelynek virágrügyeiből származik az aszpirin alapanyaga, a szalicilsav. Ez a növényi aszpirin kíméletes a gyomorhoz, megvéd a gyógyszerek okozta gyomorfekély kialakulásától. Fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, vizelethajtó. Jelentős mennyiségben tartalmaz kovasavat, melynek szilíciumtartalma az egészséges kötőszövet kialakulásához szükséges.

A cink segíti a csont és ízület anyagcseréjét. Hiánya depressziós hajlamot, étvágytalanságot, sápadt, zsíros, pattanásos bőrt eredményez, és hajlamosít a narancsbőr kialakulására. Jellemző tünete a körmökön található apró fehér foltok. A mangán hiánya gátolja a szőlőcukor lebontásában résztvevő endogen enzimek kialakulását. Ezen kívül térdfájdalmat, görcs kialakulásának valószínűségét, szédülést, hallászavart, rossz egyensúlyérzéket, izomrángásokat, fiatal korban „növekedési fájdalmakat” eredményezhet.

Egy hatvanas éveiben járó férfi vagy nő joggal remélheti, hogy az élet még sok szép, élményekben gazdag évet, évtizedet tartogat számára. Méltánytalan lenne, ha ezt az egyre korlátozottabb mozgásképesség, állandó fájdalmak tennék lehetetlenné, megkeserítve a hétköznapokat. Természetesen legjobb a probléma megelőzése egészséges életvitellel, ám ez nem mindig lehetséges. Akkor viszont még mindig létezik megoldás, az említett természetes hatóanyagok komplex felhasználása. A teljes értékű élet korhatára ma már messzire kitolható. Az utolsó tangó még beláthatatlanul messze van.

A keresőképtelenséget okozó betegségek között a mozgásszervi betegségek hazánkban a harmadik helyet foglalják el, a rokkanttá minősítettek mintegy 10–12 százaléka szenved mozgásszervi betegségben.


A mozgásszervi betegségek a mozgásszervek fájdalmával, alakváltozásával és mozgáskorlátozottságával járhatnak együtt. Gyakran más szervek, szervrendszerek betegségei is mozgásszervi tüneteket okozhatnak.


Hazánkban legalább 1–1,5 millióan szenvednek degeneratív, „kopásos-meszesedéses” csont- és ízületi betegségben, legalább 800 ezren csontritkulásban és körülbelül 100 ezren gyulladásos mozgásszervi betegségekben.


A mozgásszervi eredetű panaszok nem gyógyszeres csillapításában fontos szerepe van a komplex fizioterápiás kezeléseknek, a mágnesterápiának, a pulzáló szignálterápiának (PST), az ultrahang- és lézerterápiának, a gyógymasszázsnak, a gyógytornának, a különböző hagyományos és alternatív mozgás- és masszázsterápiáknak (például a thai- és shiatsumasszázs, a nyirokmasszázs), gyógy- és termálfürdős kezelésnek, relaxációs módszereknek.


Az elektroterápiát már az ókorban is alkalmazták. Rájöttek, hogy az elektromos halak bizonyos betegségeket gyógyítanak. A villamosság felfedezése után az 1800-as években ismerték fel, hogy az elektromos áram energiáját miként lehet gyógykezelésre alkalmazni. A TENS (transcutaneuos elektrical nerve stimulation) módszert, ami bőrön át történő idegi ingerlést jelent, a hatvanas években két angol orvostudós – Melzack és Wall – dolgozta ki. Megfigyelték, hogy ha a gerincvelő hátsó szarvában lévő vastag idegrostokat elektromos árammal ingerlik, „telítettségi” állapotba kerülnek, nem tudják fogadni a perifériákról érkező fájdalomingereket, ezáltal megszűnik a fájdalomérzet.


A módszer alkalmazására ma már rendelkezésre állnak komputervezérlésű, miniatűr TENS készülékek, amelyekkel mozgásszervi megbetegedéseket, gerinc- és izomfájdalmakat, izomgörcsöket lehet kezelni, de alkalmasak sportsérülések gyógyulásának gyorsítására, érszűkület kezelésére, daganatos betegek fájdalmainak csillapítására, agyvérzés utáni bénulások hatékony kezelésére is.


Az alternatív kezelések közül kiemelt az akupunktúra, a homeopátia, a neurálterápia, a reflexológia és a hagyományos kínai orvoslás jelentősége is, melyek a fájdalmat holisztikus szemlélet alapján értelmezik és kezelik.


A kineziológia „one brain” módszerének segítségével megszüntethetőek azok a negatív érzelmek, amelyek a fájdalmak és betegségek mögött a tudatalattiban megbújnak.


Egyes nyugat-európai országokban a biofizikai orvoslás is egyre nagyobb teret nyer a fájdalomcsillapításban, hazánkban jelenleg a jogi szabályozás megteremtése folyik ezen területen. Kiemelendő a fájdalomcsillapítás szempontjából a bio-feedback- és a biorezonanciaterápia módszerének alkalmazása is.


A komplementer medicina módszerei közül kiemelkedik a Kneipp-terápia, mely alapítójáról, Kneipp tiszteletesről (1821–1897) kapta a nevét. Ennek alapját öt pillér képezi:

*
Hidroterápia: különböző hőfokú víz alkalmazásával váltakozó hőmérsékleti ingereknek teszi ki a testet, és ezzel vegetatív reakciót vált ki.
*
Egészséges táplálkozás: hangsúlyozza a zöldségfélék, gyümölcsök és tejtermékek szerepét.
*
Fitoterápia: szelíd gyógynövényekkel, amelyek ugyan lassabban hatnak, de jóval kevesebb mellékhatást fejtenek ki.
*
Mozgásterápia: amely ésszerű és rendszeres testmozgáson alapul. Ennek célja nem a teljesítmény, hanem az egészséges edzettség.
*
Rendterápia: azt tanítja, hogyan élhet az ember összhangban önmagával, miként találhatja meg a saját testi-lelki ritmusát.
Kneipp szerint a fájdalomcsillapításnál is figyelembe kell venni mind az öt alappillért, bár koncentrálhatunk a fitoterápiára és a hidroterápiára (beleértve a különböző fürdőket és pakolásokat), a mozgásterápia, a táplálkozás és a rendterápia általános érvényű szabályait sem hanyagolhatjuk el.

A fitoterápiában kiemelkedő hatású gyógynövények:

*
Gyermekláncfű: a fájdalomcsillapítás direkt és indirekt formájánál egyaránt igen értékes a gyermekláncfű. Az egész növény felhasználható annak gyökerével együtt. Keserűanyagai mellett említésre méltó réz- és cinktartalma, mivel ezek a gyulladásban fontos szerepet játszó vas antagonistái. Nem ajánlott súlyos gyomorpanaszok, epeelzáródás és epegyulladás esetén.
*
Csalán: a népi gyógyászatban és a modern fitoterápiában egyaránt a reuma kezelésére használják.
*
Ördögkarom: a reumatikus betegségformák több területén is hatékony, így ízületi kopásnál vagy reumás gyulladásnál. Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatású. Franciaországban és Németországban végzett kísérletek azt igazolták, hogy ez a kezelés négy hét után nem csupán egyenértékűnek bizonyult a fenilbutazonos kezeléssel, de felül is múlta azt a fájdalomcsökkenés, mozgékonyság és reggeli merevség kategóriákban.
*
Fűz- és nyárfa: a fájdalomcsillapítással legrégebben összefüggésbe hozott szaliciltartalmú gyógynövények. A szalicilvegyületek is a fűzfáról kapták nevüket. A fűzfakéreg lázcsillapító, fájdalomcsökkentő és antireumatikus hatást fejt ki, ennek megfelelően láz, fejfájás és reuma esetén használják. Alkalmazása azért jelentős, mert az antireumatikumokkal történő kezelés mellékhatásaitól (például gyomorpanaszok) mentes. Ugyanakkor szalicil-túlérzékenység esetén asztmát okozhat. A szalicol szalicilsavvá alakulása lassú folyamat, ezért csak körülbelül két óra elteltével fejti ki hatását, amely azonban nyolc órán át fennáll. Ennek megfelelően a fűzfakérget nem akut fájdalmaknál, hanem hosszabb terápiáknál alkalmazzák. A szalicilsav-származékok jelenléte a nyárfakéreg és -levél alkalmazásánál is meghatározó szerepű.
*
Szénavirág: a Kneipp-terápia ismer néhány külsőleges kezelési módot is a fájdalom csillapítására. A legfontosabb ezek közül a szénavirág. A latin Flos graminis gyűjtőnév foglalja össze az ide tartozó növényeket, ám hatóanyagaik és összetételük tekintetében teljesen különbözőek. Ezért nem találjuk őket egyetlen gyógyászati szakkönyvben sem, nem lehet őket kategorizálni és kutatni. A Kneipp-kúrában kiváló hatásuk miatt mégis megkerülhetetlenné váltak. A széna tárolásakor keletkezett hulladékok tartoznak ide, főleg virágok, magvak és más föld feletti növényi részek, amelyek sok cumarint és illóolajat tartalmaznak. Javítják a véráramlást, fájdalomcsillapítók, segítik az ellazulást fürdő, gőz vagy pakolás formájában. A legismertebb a szénazsák, amelyet 40–42 fokra felmelegítve helyeznek a test különböző részeire, és 30–50 percig hagyják rajta. A fokozott, hosszú ideig megmaradó véráramlás egyértelműen a meleg számlájára írható. Mellékhatásként ritkán allergiás tünetek lépnek fel.
*
Árnika: külsőleg a virágzatát használják fel fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, csíraölő és véráramlást javító hatása miatt. Teáját és tinktúráját sérülések és nehezen gyógyuló sebek kezelésére is alkalmazzák. Az árnika a legerősebb allergiakeltő növények egyike. Gyomor- és bélműködési zavarokat, szédülést, remegést, szapora szívműködést és más tüneteket is okozhat, ezért alkalmazását belsőleg nem javasolják.
*
Borsmenta: idegfájdalmak esetén a mentaolajat helyileg alkalmazzák. A borsmentát belsőleg főként görcsoldó és étvágyjavító szerként használják. Mentoltartalma miatt külsőleg is fájdalomcsillapító és hűtő hatást fejt ki. Fej-, izom- és idegfájdalmak esetén különösen hasznosnak bizonyult. A hidegérző idegrostokat aktiválja, amelyek a fájdalominger továbbítását csökkentik, emellett pedig kimutatható vérkeringést javító hatása. Csecsemőknek, kisgyermekeknek és érzékeny személyeknek nem javasolt.
*
Orbáncfű: reumatikus panaszok esetén külsőleg jó fájdalomcsillapító, emellett a bőr is nagyon jól tűri az olajat.
*
Kurkuma: gyulladásgátló, köszvény és reuma esetén is előnyös a fogyasztása.
*
Réti legyezőfű: fájdalomcsillapító, gyulladásgátló hatása miatt reumatikus panaszok, ízületi gyulladás kezelésére is alkalmas.

Az utóbbi időben egy újabb növényre figyeltek fel a reumatikus fájdalmak leküzdésére irányuló kutatásokban: az indiai tömjénre. A gyantája különösen jelentős: gyulladáscsökkentő hatású, nincsenek mellékhatásai.
Mindezek mellett a porc- és kötőszövet felépítésében élettanilag résztvevő alkotóelemek (glükózamin, kondroitinszulfát, hialuronsav, metilszulfonil-metán, cetyl-myristoleát), cink és mangán pótlásával csökkenthető a mozgásszervi fájdalom és az ízületi mozgáskorlátozottság mellékhatásoktól mentesen.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy számos más problémához hasonlóan mozgásszervi panaszok esetén is részletes szakorvosi (idegsebész, ortopéd, reumatológus) vizsgálatot követően, egyénre szabottan történjen a komplex kezelés összeállítása és végzése.
Dr. Urbán Zoltán

Mi a mozgásszervi betegség? Mozgásszervi betegségnek nevezzük a mozgást kivitelező és az abban részt vevő szervek betegségeit. Ide tartoznak a csontok, az izmok, az ízületek, a nyálkatömlők, a hozzájuk tartozó kötőszövet, a perifériás erek és idegek betegségei. A mozgásszervek funkcionális egységet képeznek. Az ízületek funkcióit azok struktúrája határozza meg. Hogy a speciális követelményeknek megfelelhessenek, az ízületi felszíneket kötőszöveti struktúráknak – ízületi toknak, szalagoknak, inaknak, izmoknak, csontoknak – kell összetartaniuk.

A porcok, a csontok, az inak stb. fő alkotóeleme a kötőszövet. A kötőszövet főleg sejtek közötti alapállományból, ún. extracelluláris mátrixból áll, melynek fő fehérjealkotója a kollagén. A hálózati szövedéket a proteoglükánok (PG) és glükoproteinek (GAG, glükozaminoglükánok) jelentik.

A kötőszövet és a porc nem fibrilláris része főleg proteoglükánokból áll. Alkotói a hialuronsav és két alacsony molekulájú fehérje.A synovialis sejtek által termelt hialuronsav és glükoprotein a felelős a synovialis folyadék csuszamlósságáért (viszkozitásáért).

A sérülés, a gyulladás csökkenti a sejteken kívül elhelyezkedő proteoglükánok mennyiségét.

A különböző okok által kiváltott ízületi betegségekben változhatnak a szerkezeti összetevők, sérülnek a sejtfunkciók.Az ízületi bántalmaknak leggyakoribb formája az osteoarthrosis (OA), amit degeneratív ízületi betegségnek is nevezünk, mivel az ízület elváltozása és a porc károsodása jellemzi. Közhasználatú kifejezéssel ezeket a bántalmakat általában reumának (a latinból eredő jelentése vándorló kórnak) nevezik.

Az osteoarthrosis lehet elsődleges vagy másodlagos. A primer osteoarthrosis az elhasználódásból következik az ötvenes-hatvanas életévekben, látszólag minden megelőző kórfolyamat nélkül. A több évtizedes használat és helytelen életvitel összeadódó hatásaként degeneratív elváltozások jönnek létre az alapállományban és a kollagénben, a porcot segítő struktúrában. A porc károsodásakor olyan enzim (kollagenáz) szabadul fel, amely rombolja a porc összetevőit. Az életkorral csökken az egészséges porcszerkezet helyreállításának és szintézisének képessége.

A természetgyógyászat másként tekint a problémát okozó tényezőkre. Mint más civilizációs betegségek esetében is, a kötőszöveti és mozgásszervi elváltozások legfőbb okozójaként a helytelen táplálkozást, a mozgásszegény életmódot, a folyamatos, krónikus lelki-testi stresszel teli életvitelt és a szeretethiányos, pesszimista, szorongó, depressziós kedélyállapotot jelöli meg. A kötőszövet a ki nem ürített, károsító anyagok óriási tárháza, mely egy ideig az anyagcsere és homeosztázis zavarait képes kompenzálni, de egy idő után már maga is megbetegszik. Ekkor úgymond „váratlanul” kerülnek a képbe a mozgásszervi zavarok és rendellenességek.

Ezért tűnik úgy, hogy az osteoarthrosis kialakulása sokszor megfoghatatlan. Gyakran a reggeli ízületi merevség az első tünet. Ahogy a betegség előrehalad, az érintett ízület mozgatása fájdalmassá válik, ami a folyamatos mozgatásra rosszabbodik, pihentetésre pedig enyhül. Általában nincsenek gyulladásra utaló jelek. A speciális tünetek az érintett ízület szerint változnak.

Mit tehetünk magunkért akkor, ha a betegség már kialakult, vagy ha meg szeretnénk előzni?

A teljes kötőszöveti állomány egészséges állapotának megőrzéséhez és annak visszaszerzéséhez nyújt hathatós segítséget a CaliVita JointProtex nevű új terméke, amely tartalmazza mindazon anyagokat, melyek átlagos étrendünkben nem – vagy nem kellő mennyiségben – szerepelnek.A JointProtex jelentős mennyiségben tartalmaz glükózamint, kondroitin szulfátot, metil-szulfonil-metánt (MSM), glükozaminoglükánt, hialuronsav komplexet, cetyl-myristoleátot (CMT), az indiai tömjénfa (Boswellia serrata) boswellsavkivonatát, réti legyezőfüvet (Filipendula ulmaria), 95%-os kurkumakivonatot, cinket és mangánt.

Glükózamin – visszapótlása lehetővé teszi a porcregenerációt, és hosszan tartóan megszünteti a fájdalmat. Teszi ezt – ellentétben a gyakorlatban alkalmazott konvencionális gyulladásgátlókkal és fájdalomcsillapítókkal – minden mellékhatás nélkül. Kis molekulamérete lehetővé teszi bejutását az ízületi porcba, ahol a porcsejtekben elősegíti a GAG-szintézist.

Kondroitinszulfát – a kondroitinszulfát érintetlen és részben hidrolizált GAG-ok (glükozaminoglükánok) keveréke, melyek molekulasúlya 1400-tól 30000-ig (vagy akár afölöttig) váltakozik.

Hialuronsav (HA) – a kötőszövet alapállományának mennyiségileg legjelentősebb alkotóeleme. Rendkívül erős a negatív elektromos töltése, és igen magas molekulasúlyából adódóan hatalmas mennyiségű víz lekötésére képes. Befolyásolja az alapállomány összes funkcióit. Az ízületekben a porcfelületek kenését biztosítja.

Metil-szulfonil-metán (MSM) – igen jelentős szerepet tölt be a kötőszövet fehérjéinek szintézisében. Nélküle egyes aminosavak nem tudnak beépülni az összetett kötőszöveti proteinmolekulákba, és ezáltal a keletkezett kötőszöveti állomány nem megfelelő szerkezetű, amelynek állapota instabil.

Cetyl-myristoleát (CM) – megvédi a porcszövetet kopástól, és részt vesz annak regenerálásában is.

Indiai tömjénfa – erőteljes gyulladásgátló, nyákoldó, étvágyjavító, enyhíti a veseproblémákat (gyulladás, homok, kő), könnyíti a tüdő munkáját, kiegyensúlyozza a légzés ritmusát, köhögéscsillapító, antiszeptikus tulajdonságú.

Kurkuma – a kurkumából származó kurkumin gyulladásgátló, amit különféle ízületi megbetegedések kezelésében fejti ki hatását mellékhatások nélkül! Köszvény és reuma esetén is előnyös a fogyasztása.

Réti legyezőfű – ez a növényi aszpirin kíméletes a gyomorhoz, megvéd a gyógyszerek okozta gyomorfekély kialakulásától. Számos egyéb hatása mellett fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, vizelethajtó hatása miatt reumatikus panaszok, ízületi gyulladás kezelésére is alkalmas.

Cink – hiánya lappangó immunhiányt, depressziós hajlamot, étvágytalanságot, sápadt, zsíros, pattanásos bőrt eredményezhet, és hajlamosít a kötőszöveti gyengeség, reuma, valamint a narancsbőr (cellulitis) kialakulására.

Mangán – hiánya térdfájdalmat, fokozódó görcskészséget, szédülést, hallászavart, rossz egyensúlyérzéket, izomrángásokat, fiatal korban „növekedési fájdalmakat” eredményezhet.
Prof. Szedlák-Vadócz Valéria M.D. PhD