A tenger élővilágának kutatói "tökéletes élő gépezetnek" nevezik a cápát. Ez az élőlény 400 millió éve szinte változatlan formában létezik a Földön. A cápa soha nem alszik, soha nincs nyugalomban, mégis kiemelkedő erőnléttel és egészséggel rendelkezik. Ez utóbbi sajátosságra csak néhány éve figyelt fel a tudomány. Miben áll a cápák titka? Talán azért maradhattak fenn mégis 400 millió éven át, mert szervezetük minden tekintetben a túlélést szolgálja. Felépítésük, érzékszerveik, a betegségekkel szembeni ellenálló képességük tökéletes. Ráadásul nincs más ellenségük, csak a többi cápa és az ember. Egyetlen csont sincs a testükben: csakis porc, ami a cápa teljes súlyának 6-8 százalékát teszi ki.
Különös figyelmet érdemel a cápa igen erős és hatékony immunrendszere. Sebei gyorsan gyógyulnak, és szinte sosem kap fertőzést. A cápa immunrendszerének sajátossága, hogy állandóan termel és a véráramban keringet ellenanyagokat, míg az ember immunrendszere többnyire "alszik", csak akkor aktivizálódik, ha fel kell vennie a harcot valamilyen fertőzéssel.
A Shark Aid cápaporcot tartalmazó étrend-kiegészítő. A cápaporcban található hatóanyagok hozzájárulnak az ízületek egészséges működéséhez és a normál porcképződéshez. Alkalmazása elsősorban sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek az ízületek fokozott igénybevétele miatt javasolt, idősebb korúaknak az ízületek egészséges működéséhez és a normális porcképződéshez ajánljuk.
Cápaporc
Az ember, ha valamitől igazán fél, az az, hogy egyszer azt hallja orvosától: „Hölgyem – Uram, önnek rákja van!”
Bármennyire is lehangoló tény, de erre sajnálatos módon nagy az esély. Világstatisztikák szerint, az emberiség általában mintegy 10-15%-a szenved valamilyen rákos elváltozástól, akiknek 10%-a biztosan emiatt hal meg a kívánatosnál korábban. Ahogy az évek múlnak, ezek a számok csak egyre nőnek, mivel a civilizációs ártalmak – amelyek nagyrészt felelőssé tehetők a tumoros sejtelfajulások kialakulásáért –, ugyanezt teszik.
Teljes cikk
A sejtek tumorsejtekké történő átalakulását, döntően a környezetünk természetes (pl. egyes vírusok, a Nap UV-sugárzása) és mesterséges (kémiai karcinogének, radioaktív sugárzás stb.) rákkeltő hatásai okozzák. Az ember befolyása alatt ez utóbbiak állnak, és emiatt ebből is van több. A napjainkban ismert mintegy 6 millió-féle környezetszennyező anyagnak (ipari és mezőgazdasági vegyszerek, gyógyszerek, élelmiszeradalékok, „élvezeti mérgek”) tudományos becslések szerint mintegy 10-15%-a rákkeltő lehet! Még a természetes sejtkárosítók hatásfokát is képesek voltunk mi emberek jócskán megnövelni, gondoljunk csak az ózonréteg elvékonyodását előidéző gázkibocsátásokra, aminek következtében a természetes napfény is mennyire károssá válhatott (melanómák!). A megelőzés fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, de mit tehetünk a már kialakult betegséggel? „Szedjünk cápaporcot!” – ajánlja néhány tudós. Hogy miért, az az alábbiakból kiderül:
Egy kialakult tumorsejtet egyfelől az különbözteti meg az egészséges sejtektől, hogy míg az egészséges sejtek csak annyi tápanyagot vesznek fel, amennyire éppen szükségük van, a tumorsejtek annyit, amennyi éppen elérhető. Ennek a „túlzabálásnak” az a következménye, hogy egy kierőszakolt és felfokozott sejtosztódási „hisztéria” veszi kezdetét. Míg az egészséges sejtek esetében az élettani sejtosztódás kezdeményező és felfüggesztő gének (iniciátorgén és kontrollgén) szabályozása alatt áll, addig a tumorsejteknél – valószínűleg a kontrollgén rákkeltő hatások miatti károsodása következtében – a felfüggesztés nem működik, ezért a kezdeményező hatás folyamatossága miatt rövid idő alatt, nagy mennyiségű tumorsejt-klón keletkezik. Az így kialakult tumormassza táplálékkal és oxigénnel való ellátása bőséges vérellátást, sűrű hajszálerezettséget kíván. Ennek érdekében a tumorsejtek nagy mennyiségben választanak ki egy olyan fehérjét (angiogenin – érképző faktor), ami a hajszálerek szaporodását serkenti (angiogenezis). Ezt a 123 aminosavból álló fehérjét csak a tumorszövet termeli, míg az egészséges szövet másfajta, „egészséges” fehérjéket (EGF és TGF-a) készít erre a célra. Tehát ez a tumor-életbenmaradás és tumornövekedés záloga. Amennyiben valami meggátolja a hajszálerezettség fejlődését, akkor – elméletileg – a tumor elpusztul (ti. „éhenhal” ill. „megfullad”).
1970-ben két amerikai kutató, Robert Langer és Anne Lee (Massachusetts Institute of Technology) a nagy tekintélyű Science tudományos folyóiratban bejelentették, hogy a borjúporc-kivonat, kísérletekben gátolta a szilárd daganatok ereződését. Ez indította el azt a technológiai lavinát, ami azt célozta, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben és leghatékonyabb formában tudják előállítani azt az anyagot, ami ilyen hatással bír. Ekkor egy bizonyos Carl Luer, floridai biokémikus hívta fel a figyelmet a cápákra, mondván, hogy ezek az élőlények nagy mennyiségű porcot tartalmaznak (6-8%-ot, míg az emlősök csak néhány tized %-ot), és szinte soha nem kapnak rákot (1 millióból esetleg 1-2). A mérések később igazolták Luert, mert sokkal jobb minőségű és sokkal több gátlóanyagot (angioinhibin) tartalmaz a cápaporc, mint a borjúporc (1 mg angioinhibin 1/2 g cápaporcból, míg 500 g borjúporcból vonható ki).
A porckivonat emberi tumorokra gyakorolt hatását először John Prudden, a Harvard egyetem kutatója publikálta (1972). Vizsgálatai szerint a kivonat serkenti a tumor-immunitást és gátolja az új erek képződését (neovaszkularizáció). Azoknál a betegeknél, akiknél a radio- és/vagy kemoterápia semmiféle javulást nem hozott, a túlélési arány növekedett, ha a betegek porckivonatot kaptak. A későbbiekben, nagyobb dózis alkalmazásakor, már 31 betegből 11-nél teljes gyógyulást ért el, 17 esetében jelentős javulást tapasztalt, és csak 3 beteg állapota nem javult! Viszont, ezeket az eredményeket, ő a sokkal gyengébb hatású marhaporc-kivonattal kapta! Ezért minden figyelem a cápaporc felé fordult.
A dolog bonyolultságát – és bizonyos ellenérdekelt gyógyszeripari körök hatásait – mutatja, hogy csak 1990-ben különítették el Langer és munkatársai a cápaporcból az első – majd japán kutatók még további kettő – olyan fehérjefrakciót, ami erőteljesen gátolja a tumorok ereződését. Ezután, 1992-ben, egy mexikói klinikán 8 mellrákos nőt kezeltek cápaporccal. Napi 30-60 g adása mellett, 6-8 hetes kezelés után, minden betegnél lényegesen csökkent a tumor mérete. Innentől kezdve aztán számtalan, a cápaporc hatásait fürkésző vizsgálat látott napvilágot, melyek eredményeit a következőkben lehet összefoglalni:
· A cápaporc jelentősen gátolja az új erek képződését, ami által hatásosan gátolja a tumornövekedést és az áttétképződést, és megfelelő dózisban és körülmények között alkalmazva tumorelhalást (nekrózis) eredményez.
· A cápaporc speciális szénhidrátjai (kondroitin-analóg mukopoliszacharidok) jelentős gyulladásgátló és porcképző tulajdonságúak, így akut és krónikus izületi bántalmakban (pl. a porcok sportsérülései ill. reumatoid folyamatok) fontos kiegészítő szere lehet a hagyományos terápiáknak.
· A speciális szénhidrátoknak köszönhetően immunserkentő hatása is van, és sok esetben jelentős javulást eredményezett egyéb betegségekben is, mint pl. a pikkelysömör.
Mint a fentiekből kitűnik, a cápaporc más betegségekben is eredményesen alkalmazható, mivel nemkívánatos hajszálérképződés nem csak tumorok esetében áll fenn. A krónikus izületi gyulladásokban emiatt veszti el mechanikai szilárdságát a porc (arthrózisok), és emiatt veszti el fényérzékenységét a szem ideghártyája is a cukorbetegségből fakadó szembajban (diabéteszes retinopátia). Mindkét esetben fontos gyógyító ill. megelőző hatású lehet az időben elkezdett cápaporc-szedés. Az izületi betegségekben ráadásul – a fentieknek megfelelően – gyulladásgátló és porcfelszín-újraépítő hatásai is jelentősen hozzájárulnak az életminőség javulásához. Tapasztalatok szerint ezek a hatások jelentős javulást eredményeztek krónikus bélgyulladásokban (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) is.
Figyelmeztetések, ellenjavallatok, mellékhatások:
* A készítmény szedése nem helyettesíti a hivatalosan elismert és alkalmazott orvosi kezelési módszereket, ezért tumorterápiára mindenki csak saját felelősségére használhatja!
* A készítménynek javasolt adagban nincsen ismert mellékhatása, de egyéni érzékenység miatt allergiás reakció létrejöhet.
* Nem alkalmazható olyan esetekben, melyekben a hajszálérképződés normális élettani jelenség, így terhesség esetén, csonttöréseket, szívinfarktust és operációkat követően.
* Állandó orvosi felügyeletet igénylő krónikus betegségekben szenvedők a készítmény szedését minden esetben beszéljék meg kezelőorvosukkal.
Cápaporc az ízületek egészségéért
Testünkben több mint 180 ízület található. Felépítésükben és mozgásaikban is nagyon sokszínűek, ami alapján rendszerint csoportokra szokták osztani őket.
Teljes cikk
Eszerint vannak pl.:
– gömbízületek (gömbszerű mélyedés és beleillő ízfej, például a csípőízület),
– egytengelyű ízületek (például a könyök),
– kéttengelyű ízületek (ilyenek a kézujj-középcsont ízületei),
– többtengelyű ízületek (például a vállízület) stb.,
– vannak olyanok is, amelyekben nincs mozgás, ezek a kötött ízületek (például a kéztőben vagy a talpi részen).
Az ízületet ötféle szövet alkotja (izom-, csont-, ín-, a szalagok szövetei és a porcszövet), melyek közül az izom- és a csontszöveteknek a legjobb a vérellátása, ezért ezek regenerálódnak a leggyorsabban. A porcszövet ebből a szempontból a másik véglet, mivel nincs közvetlen vérellátása, így gyógyulása is rendszerint jóval hosszabb időt vesz igénybe. Minden ízületi mozgás együtt jár bizonyos mértékű kopással, de vannak olyan esetek, amikor a terhelés – és így a kopás – mértéke a megszokottnál nagyobb lehet.
A porc az a szilárd, de rugalmas, zselészerű anyag, amely az ízületekben az egymással érintkező úgynevezett ízfelszíneket borítja. A porcszövetet porcsejtek alkotják, melyek osztódásra képesek, újabb és újabb porcrétegeket képezve a porchártya belső felén. Az ízület egymással érintkező végei egy speciális nedvet tartalmazó ízületi tokon belül helyezkednek el, és folyamatosan „fürdenek” ebben a kenőanyag szerepét betöltő folyadékban. Az ízületi tok belső rétegét alkotó sejtek tápanyagokat szállítanak az ízületi nedvbe, valamint ők távolítják el onnan a salakanyagokat is. A porcsejtek tehát – bő érhálózat híján – az ízületi folyadék segítségével tisztítják és regenerálják a szövetet.
Minden mozgáshoz az ízületek összehangolt működése szükséges. Mindaddig, amíg az ízület minden eleme megfelelően működik, és megfelelő helyzetben van, a mozgás problémamentes és gördülékeny. Előfordul azonban, hogy ez nem így van, ami előbb vagy utóbb problémákhoz vezethet például akkor, ha az ízületek normál helyzete megváltozik (testtartási eltérések miatt, X- vagy O-láb, aszimmetrikusan álló medence esetén, mankó viselésekor stb.), ami azt eredményezi, hogy egyes ízületek megnövekedett terhelésnek lehetnek kitéve. Ugyanígy extrém módon terheli az ízületeket a megnövekedett túlsúly, illetve az intenzív sport és a fizikai munka is.
Különösen oda kell figyelnünk olyan sportok esetében, amik nagy terhelést jelentenek, de nem űzzük őket rendszeresen, ilyenek a most aktuális téli sportok (síelés, snowboard, korcsolyázás stb.). Fordítsunk megfelelő figyelmet arra, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá ízületeinket a terheléshez, és mindig szánjunk elegendő időt a bemelegítésre is!
Vannak olyan étrend-kiegészítő készítmények, melyek célzottan az ízületek védelmét szolgálják. Az egyik leghatékonyabb segítőtárs lehet a cápaporc, amely természetes mennyiségben és arányban tartalmazza a porcokat felépítő kondroitin-szulfátot*, az ízületek „kenőanyagát”. Így hozzájárul ízületeink egészségének megőrzéséhez, valamint a normál porcképződéshez. De nem csupán téli sportokhoz ajánlható. Mindenkinek hasznos lehet, akinek ízületei fokozott igénybevételnek vannak kitéve, valamint az idősebbeknek, hogy ízületeik egészséges működését fenntartsák.
Alkalmazását érdemes időben elkezdenünk, és kúraszerűen kell alkalmazni. Maximális hatása körülbelül 4-6 hét alatt fejlődik ki, és az étrend-kiegészítő abbahagyása után még 1-2 hónapig érvényesül.
FIGYELEM! A cápaporckivonat olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek gátolhatják az új erek képződését (angiogenezis). Ezért nem alkalmazható terhesség és szoptatás idején, valamint műtéti, illetve sebészeti beavatkozások előtt és után. Halakra, puhatestűekre érzékenyek a terméket ne fogyasszák!
