„Ideges milliárdok”
Egy, az Európai Unióban végzett felmérés szerint a betegállományban eltöltött napok számának 50-60-%áért a munkahelyi stressz a felelős. Az EU munkavállalóinak 28%-a, jelentős munkahelyi feszültségnek van kitéve nap mint nap. A következmények kezelése 20 milliárd euróba kerül évente. A statisztika, a frissen csatlakozott országokban valószínűleg még rosszabb képet mutatna - ha lenne célirányos kutatás - hiszen a munkahelyi körülmények éppen annyival rosszabbak, mint amekkora lemaradás tapasztalható az élet bármely más területén, az életszínvonalban. A probléma súlyosságát jól érzékelteti az International Labour Organization felmérése, mely szerint a stresszt csak a hátfájás előzi meg a munkahelyi ártalmak gyakorisági sorrendjében.
Teljes cikk
A munkahelyeken megszokott, és érthető teljesítménykényszer nem feltétlenül vált ki stresszt. Sőt, lehet kifejezetten ösztönző is. Elhárításból adódó stressz reakciót az vált ki, ha a feladatok elvégzéséhez nem adottak a lehetőségek, vagy a munkavégzőnek nincs befolyása a munkafolyamatokra. Esetleg a munkavégzés monoton, nincsenek a munkafolyamatnak állomásai, nincsenek sikerélmények stb.
A munkáltatók felelőssége, hogy a munkakörnyezet, és a munkavégzés minden feltétele megfeleljen az ott folyó tevékenység speciális adottságainak. A dolgozók felelőssége viszont, hogy az esetleges túlzott terhelés, vagy a vélt, valódi hiányosságok okozta feszültség ne uralja a hétköznapokat. A pótcselekvés, az elkerülő magatartás nem igazán segít. A problémák forrását kell feltárni és megszüntetni. Nem segít, ha a munkaidőben el nem végzett munkát még haza is magával viszi valaki.
A kikapcsolódás létfontosságú. Ha másként nem megy a lazítás, nyugodtan használhatók feszültségoldó készítmények, de csak azok, amelyek bizonyítottan nem okoznak függőséget, és nincsenek mellékhatásaik.
Amennyiben a szervezet rövid időn belül alkalmazkodik a stresszhelyzethez, normál reakcióról beszélhetünk. Ha a stresszkeltő szituáció folyamatos, hosszabb ideig tart, ismétlődik, érzelmeink hullámozhatnak és súlyosabb helyzetben a szorongás és az agresszió kórossá válhat, depresszióba fordulhat, a megküzdő erőfeszítések, próbálkozások sikerétől függően. Idővel alvászavarok, gyomorfekély, magas vérnyomás, migrén, koszorúérgörcs, infarktus, vastagbélgyulladás, vagy akár rosszindulatú daganat is kialakulhat. Stressz hatására megváltozik az immunrendszer működése, sőt a nemi funkciók is.
Az elmúlt évszázadok felgyorsult világában az emberi szervezet élettanilag nem volt képes adaptálódni az új környezeti kihívásokhoz. Ennek következtében a feszültség, cselekvés hiányában megreked és a hozzákapcsolódó mobilizált biokémiai változások megmaradnak. A fokozott érzelmi, de gyér fizikai tevékenység a szervezet vegyi egyensúlyának felborulásával jár, ami megbetegedésekhez vezethet.
A szervezet fiziológiás egyensúlya felborulásának egy következménye a B-vitamin hiány lehet, ami önmagában is stresszhez hasonló idegi állapotot okoz, ugyanis a B-vitamin elengedhetetlen az idegi funkciók zavartalan működéséhez.
A B-vitaminok táplálják és védik az idegrendszert, C vitaminnal kiegészítve mellékhatásoktól mentes, természetes nyugtatóként működnek. Nagy előnyük, hogy szedésükkor nem alakul ki hozzászokás, nincs bágyadtság, levertség. Folyamatos szedéskor sem tiltott az alkoholfogyasztás, vagy a gépjárművezetés. Fogyaszthatók folyamatosan vagy akár alkalomszerűen is.
Jól kombinálhatók adaptogén gyógynövényekkel, melyek a szervezet egyensúlyának megzavarása, károsítása nélkül fejtik ki jótékony hatásukat, növelik a szervezet stressztűrő képességét. Mint ilyen, leginkább ismert és kedvelt gyógynövény a Rhodiola Rosea. A stresszcsökkentő „B” vitaminokkal együtt fogyasztva kiegyensúlyozott idegállapot és jó kedélyállapot érhető el.
Társadalmi szinten a stressz okozta betegségek gyógykezelése, a betegállományban töltött napok költsége milliárdokat tehet ki. Azonban sokba kerülhet az egyénnek is. Ennél biztosan jelentősen olcsóbb a megelőzés például a B-vitaminok szedésével.
